tag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post6052548309276574185..comments2023-10-05T02:02:02.055-07:00Comments on Dóra oldala - apróságok, alkotások: A gyereknevelés árnyoldalaiDórahttp://www.blogger.com/profile/06568811426447590225noreply@blogger.comBlogger6125tag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post-44083555927878150492008-06-04T11:26:00.000-07:002008-06-04T11:26:00.000-07:00De én ezért nem ítéllek el, remélem tudod. Nagyon ...De én ezért nem ítéllek el, remélem tudod. Nagyon bírom a fejed és elismerésem az őszinteségért!<BR/><BR/>Ha meg herótod van, ülj be a kocsiba és gyere hozzánk. Rám sem nyitja rám a kutya sem az ajtót. Nekem leggyakrabban ez tesz be. Néha hosszú hónapokig fát lehet vágni a hátamon, de egy idő után az egyedüllét és a taposómalom kiiktatja a biztosítékom. Na olyankor jön egy hetes, két hetes mélyrepülés. De lejjebb nem megyek, csak fölfele szabad mászni utána. És a mélyponton sosem érdekel, hogy másnak is szar, mert olyankor nekem a legszarabb;)Utálom, mikor a mama ezzel vígasztal, hogy édes lányom, semmivel sem volt jobb nekem...Dórahttps://www.blogger.com/profile/06568811426447590225noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post-80872521630179878172008-06-04T10:09:00.000-07:002008-06-04T10:09:00.000-07:00Hát igen, én ezt a részét utálom. Már csak azért i...Hát igen, én ezt a részét utálom. Már csak azért is, mert bár igaz lenne, hogy csak én vagyok jó neki. Ha igy lenne, akkor nem bőgne az éjszaka 2 órán át ;) Nem azért bőgnek a gyerekek annyit, amennyit, mert csak én mint anya vagyok jó neki, hanem azért, mert vagy éhes, vagy álmos, vagy fázik, vagy melege van, vagy túl sok inger éri, vagy be van kakilva. <BR/><BR/>Meghát engem tényleg az idegesít, hogy mennyire egyhangú és monoton az élete egy csecsemővel. Hogy eszik, alszik, bőg. És mindamellett ha ezt szépen csinálja, mármint az első 2-t, akkor is halálba unom magam. Engem nagyon zavar, hogy annyiból áll az életem, hogy kimosok, kivasalok, felporszívózok, megetetem a gyerekeket, stb. És ahhoz sincs kedvem, hogy cipeljem a gyerekem seggét, csak úgy, szeretgetésből, vagy ilyesmiből, mert nem akarom, hogy még jobban függést alakítsak ki benne irányomban, mint amennyire alapból lenne. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem cipelem, és nem szeretgetem, csak ezt is olyan de olyan időpocsékolásnak érzem. <BR/><BR/>Egyébként ha én ilyen klasszikus családmodellben élnék, akkor meg pláne nem vállalnék sok gyereket. Még jobban úgy érezném, hogy nem szabadulnék, csak rámtelepednének a gyerekek. Pedig a tulajdonságaikkal semmi bajom nincs, még olyat sem tudok mondani, amit olyan iszonyatosan nem szeretnék belőlük. Legalábbis egyenlőre.<BR/><BR/>Hát igen, nekem meg összességében a rossz javára dől a mérleg, dehát ezt már a blogomban is megírtam. Reménykedtem, hogy hátha akad még egy ilyen hülye mint én, de asszem egyedül vagyok ;)Dorahttps://www.blogger.com/profile/05490121733483138250noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post-44698009446455938772008-06-04T09:25:00.000-07:002008-06-04T09:25:00.000-07:00Meg asszem összességében a jobb javára dől a mérle...Meg asszem összességében a jobb javára dől a mérleg, mint a rossz:)))Dórahttps://www.blogger.com/profile/06568811426447590225noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post-55917946997572902082008-06-04T09:22:00.000-07:002008-06-04T09:22:00.000-07:00Mert babázni imádok. Nekem pont az az egyik kedven...Mert babázni imádok. Nekem pont az az egyik kedven crészem, amit te utálsz. Amikor kicsi és bőg és baja van és csak én vagyok neki jó. Nem azt mondom, hogy szeretek felkelni éjjel és két órán át segget rázni, de akkoris meghalok azokért a kis gyurmáznivaló csöppségekért. Egy időben azon is gondolkodtam, hogy milyen jó lenne csecsemősnővérnek lenni...<BR/>Aztán szeretem a kététves korszakot, mikor már egyre többet tud mondani. Jó a Matyi periódusa is, csak nincs elég figyelmem rá. Velemár komoly dolgokról is lehet beszélni. Alapjában véve, nekem nem a srácaimmal van a legfőbb gondom, hanem a körülményekkel, amik nem változnak, de beleszoktam. Én kicsit félek, hogy mi lesz, ha visszamegyek dolgozni és ott lesz a három gyerek és mi tényleg a klasszikus család vagyunk, ahol apa nem megy táppénzre gyerek miatt. Asszem erre még sosem volt példa, de ha rosszul emlékszem, akkor Viktor cáfolj rá!!! <BR/>Viszont először mindenképp fel szeretnék lélegezni és összehozni apával egy emlékezetes kiruccanást kettesben, ami elegendő tápot ad a következő 7 évre:)<BR/>És ha fiúnak nem tudnék örülni, akkor nem lesz több gyerek.Dórahttps://www.blogger.com/profile/06568811426447590225noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post-73345548072020817732008-06-04T05:45:00.000-07:002008-06-04T05:45:00.000-07:00Egyébként én már csak egyet nem értek ;) Ha ezeket...Egyébként én már csak egyet nem értek ;) Ha ezeket érzed, amiknek nagy részet én is szokszor, akkor miért akarsz még babát? Nekem pont ezektől megy el a kedvem az egésztől ;)Dorahttps://www.blogger.com/profile/05490121733483138250noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-5409841194915870420.post-60866319858016356492008-06-04T01:55:00.000-07:002008-06-04T01:55:00.000-07:00Nagyon sok részével én is teljesen ír érzek. Van a...Nagyon sok részével én is teljesen ír érzek. <BR/>Van amivel viszont nem. Én biztos vagyok benne, hogy nekem nem kell több. Pont ezekerét, amiket leírtál, hogy nem lehetnek extra vágyaink, hogy hímzéscuccok vásárlásában éljük ki magunk, amiket soha az életben nem hímzünk meg, mert időnk sincs rá.<BR/><BR/>Nekünk megadatott szerencsére sok közös év Péterrel, lehet, hogy ezért is hiányzik annyira a szabadáságom. De közben meg nagyon örülök hogy volt. Hogy 99-től 2005ig csak ketten voltunk. Hogy úgy gyűjtöttünk lakásra, hogy nem voltak gyerekek. <BR/><BR/>Én nem bánom, hogy anyós leszek. Engem nagyon frusztrál, hogy itt vannak, és függnek tőlem. Biztos, hogy így leszünk anyósok, ahogy megírtad, az élet ilyen, de őszintén szólva én nagyon örülök neki. Semmi kedvem ahhoz, hogy mondjuk kifogjak egy olyan menyet, aki 3 héttel a gyerek születése után diszkóba akar járni, és rámbízná a gyerek felnevelését. Nevelje fel az ő anyja ;) Nekem elég volt és lesz az enyémekből ;)Én nagyon örülök, hogy nem engem hívnak majd elsőnek, hogy nem kell nekem ugrani rögtön és vigyázni az unokákra. 1 napra, pár órára szívesen fogok rájuk vigyázni, és megelégszem ha elmesélik mi van velük ;) Komolyan, én azt hiszem nagyon szabadságmániám van. Én kicsit sem vágytam sose ilyemire, hogy a lányommal menjek kávézni. Bosszanta, hogy őt megbámulják a fiúk, mert ő csinos, és fiatal, én meg a ronda öreg anyja lennék ;)<BR/>Ja, és nagyon remélem, hogy megnősülnek mindketten, vagy legalábbis külön akarnak élni tőlünk ha felnőnek. Én nagyon támogatni fogom ebben őket ;)Dorahttps://www.blogger.com/profile/05490121733483138250noreply@blogger.com