Gyerkőceim életkora

2014. január 27., hétfő

Megér egy bejegyzést

Mindkét fiam kitűnő lett. Totálisan odáig vagyok. Miki ráadásul 4 dicsérettel zárta az évet. És mindketten milyen szerényen hozták az ellenőrzőjüket, hogy mutassák. Nagyon büszke vagyok rájuk!

Megvan az írásbeli eredménye is.
Matek: 41 pont
Magyar: 42 pont

Boldog vagyok!

2014. január 24., péntek

Maria van Scharrenburg: Fire babaköszöntő (1)

Szokásom minden karácsonykor újba kezdeni. Irtó sokat gondolkodtam, képtelen voltam választani. Végül Marikámat "ráeresztettem" a készleteimre és ő erre bökött rá. Mivel ez egy sorozat, az elsőt már elkészítettem Karcsinak, így tervben volt a többi is. Karcsi a vízelemű gyerek nálunk, Matykó a tűz, Miki a levegő, Marika a föld. Szóval most Matyié készül, eddig jutottam, ritkán van időm böködni, de most nagyon élvezem. A hímzés kedvéért félretettem a könyveimet, pedig a Sötét elf sorozatot olvastam, valahol a 11-12 kötet körül jártam. Most épp mindenki története kellemesen kerek, jó végű, nyugodtan tettem le:-D

Ilyen lesz majd egyszer.

Remélem még húsvét előtt elkészül;) Igazából amióta megint hímzek, folyton ezerfelé kacsingatok. annyi mindenbe belekezdenék, annyi mindent meg tudnék venni... Ilyenkor az ezer megkezdett munkámra gondolok:-DDD

2014. január 20., hétfő

Négyen a hintán


Ez a kép a mobilom kezdőoldala. Még tavaly nyáron készült a csúzdaparkban. Mind hajlandó volt odajönni egy kép erejéig, sőt vagy hármat készítettem, mert a mozgó hintával elég nehéz volt jó képet készíteni. Sokszor nézgetem, jó látni a csapatot együtt. Nameg olyan jókedvű a kép!

Matyiról írok pár sort. Mert extra gyorsan nő, mert sok dolog változik körülötte.
Matyi fiam 6. osztályos. Néha el sem hiszem, olyan gyorsan elrepült az általános suli is. Hosszas vívódás után döntöttünk úgy, hogy próbálkozzon meg a 6 osztályos gimivel. Szeretem a Don Bosco sulit, örülnék, ha minden gyerekem ide járna. Még Miklós fiamék osztályfőnöke sem veszi el a kedvem túlzottan, pedig épp most fogalmazgatnak a szülők egy petíciót Szilvi néninek. Pár problémám nekem is van vele, de Miki annyira alkalmazkodó és magától is tanuló, becsületes gyerek, hogy neki még véletlenül sem volt Szilvi nénivel semmilyen gubanca.
Karcsi ősszel kezdi az első osztályt. Remélem Ági nénihez vagy Enikő néniékhez kerül. Mindketten mondták, hogy talán a következős elsősöket megkapják.
Nade Matyira visszatérve: most szombaton megírta a központit a Piaristáknál. Matek, magyar és hittan volt terítéken. Ő azzal az érzéssel jött ki, hogy jól sikerült. Előtte a végén már tényleg sok-sok feladatlapot megcsináltattunk vele, sokat le is pontoztam neki (előző évi felvételi sorok). Volt pár, ami kritikán aluli értéket mutatott és asszem Matyinak kellett is egy kicsit, hogy ideges legyen. Néha az agyam eldobom attól, hogy mennyire nem látom tanulni. Én a hatodikos éveimre úgy emlékszem vissza, hogy sokkal többet tanultam. Ha meglátom egy tankönyv felett ülni, akkor rögtön azt gondolom, hogy dolgozatot írnak, különben csak a táskáját látom ide-oda hányódni egyik napról a másikra. Tegnap viszont aláírtam az ellenőrzőjét és mindössze 1 db 3 mellé kellett csak a nevem vésni, a többi 4-5 volt. Szép lesz a félévi bizi, kell is a felvételi pontokhoz, hiszen a gyerek magasra tette magának a lécet.
Szóval Matyi fiam két suliban méri meg magát.

1. Pannonhalmi Bencés Gimnázium
2. Budapesti Piarista Gimnázium

Az ő sorrendje. Főként az apja, de néha még én is próbáltam befolyásolni, hogy talán messze van Pannonhalma. De szó szerint szerelmes abba a suliba és őszintén szólva megértem. Még harmadikos volt, mikor az unokatesóm ballagására elment Pannonhalmára. Onnantól kezdve arról beszélt folyton, hogy ha továbbtanul, akkor csak ide megy. Viktor teljesen ellenezte, asszem mindent megtett, hogy Matyit lebeszélje, így a nyílt napra is velem ment el Matykó. Győrben becsatlakozott mellénk apa és anya, egyedül kicsit szánalmasnak és magányosnak éreztem volna magam a sok érdeklődő szülő között. Matyit a nyílt nap még jobban megerősítette az elhatározásában, és nekem is nagyon tetszett a miliő, a srácok és tanárok megnyilvánulásai. Jó választás, inkább csak az a kérdés, hogy a fiamnak mennyire jön majd be a távolság és a koli, ami nem semmi. Jelenleg az alsó 4 osztály egy osztályos közös hálóval fut!!! 30 fiú egy légtérben éjjel-nappal. Állítólag olyan szinten kovácsolja ez össze a fiúkat, hogy a barátságok egy életre  elkísérik őket. Na egy ilyen barátságért én is elviselném a tömegszállót:-DD Egy kívülállónak biztos nagyon furcsa és idegen a látvány és a sok ottani szokás, de nekem a bátyám szintén a bencésekhez járt, csak Győrbe. Szerettem Győrbe járni a tesómhoz, szerettem azt a sulit, néha még a szaga is fel-feljön bennem. Olyan normális volt ott a bátyám:-D Én meg eredetileg Budapestre jöttem volna a Patrónába, csak nem vettek fel. Maradtam otthon (miután nem vettek fel a kéttannyelvikbe sem vidékre), a bátyám és a húgom vidéken tanultak. Szóval asszem tudom milyen előnnyel és hátránnyal jár, ha az ember nem marad végig otthon. Szóval ha a gyerek ennyire menni akar, menjen. Ha nem megy a dolog, ha túl messze van az otthon és mi is, akkor hazajön és beiratjuk ide egy gimibe. De én úgy érzem, hogy Matyinak nagyon testhezálló Pannonhalma. Mikit semmi pénzért nem engedném ide, őt felőrölné a távollétünk, függetlenül attól, hogy ő a jóval kevésbé bújós, látszólag jóval kevésbé fontos neki a mi barátságunk, úgy kell belőle egy beszélgetést kicsiholni.
A második választás a Piaristák. Ide Matyi legjobb barátja, Lackó megy, ezért, hogy legyen egy budapesti suli is, ezt jelöltük meg. Őszintén szólva nagyon vidékről ideszakadt család vagyunk. Fogalmam sincs arról, hogy melyik suli milyen itt fenn Budapesten. Tudnám, hogy Veszprém megyében hova, Viktor meg tudná, hogy Békés megyében hova mennénk a gyerekkel. Ez van. Viszont a Piaristákról csak jókat nyilatkoztak az ismerősök, szimpatikus volt a nyílt nap is (szintén én voltam), így megjelöltük kettes számú befutóként.
Én bármelyik suliba szívesen engedem Matyit. A lényeg, hogy ő mit akar és mennyire;) Matyi nagyon jóeszü és igen tág érdeklődési körű gyerek.

Ha meg idén mégsem jön össze egyik suli sem, marad a Boscoban és két év múlva lesz újabb dobása. Én nagyon szurkolok neki. A sajátomra visszaemlékezve tudom, hogy nehéz túltenni magam egy ilyen jellegű csalódásban magunkban. A mai napig élénken él bennem az emlék, hogy megkaptam a papírt, hogy nem vettek fel a gimibe. Aztán láttam a teljes megrökönyödést a szüleimen. Apukámmal fel is utaztunk Budapestre megnézni a felvételi papírjaim, mert nem akarta elhinni a dolgot. Ott aztán jött a feketeleves. Nagyon megalázó és nyomasztó érzés volt, hiszen addig én voltam otthon a jól tanuló, az okos, a neki minden megy gyerek... Hát jó sokat bőgtem akkoriban... Szóval remélem Matyimnak menni fog!

2014. január 3., péntek

Sütöttünk sokat-sokat

Rengeteg sütemény készült karácsonyra. Szerintem úgy 8-9 féle, de nagy részéből egy morzsa sem maradt, mire eljöttek az ünnepek. Mézeskalácsból gigantikus adag készült. Én csak begyúrtam és raktam a sütőbe. Egyik nap sütöttük, másnap díszítettük, mindössze 4 db maradt szentestére:-D Fotóztam a srácokat alkotás közben, Marika alkotó vicsora haláli;)
 
 
 
 
 
 

2014. január 2., csütörtök

Boldog Új Évet Mindenkinek!

Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek!

Nincsenek komolyabb újévi fogadalmaim, nem ígérem azt sem, hogy majd idén rendesen blogolok. Ha sikerül jövök, ha nem, nem erőltetem.
Örülök, hogy vége van 2013-nak. Ha fizetnének se csinálnám még egyszer végig. Nincsenek nagy reményeim 2014-gyel kapcsolatban, csak annyit kérek, hogy legyen boldogabb.

Hoztam pár karácsonyi képet. Idén sikerült jobbban szerveznem, így nem hullaként érkeztem a fa alá, hanem nyugisan, jókedvűen. Gyerekeknek sok-sok kívánságát teljesíthettük, volt nagy öröm!