Gyerkőceim életkora

2012. szeptember 24., hétfő

Úgy döntöttem nézni fogom

Direkt nem írtam bele a címbe az X-faktort, mert hátha így sokakat elriaszt:-D Szóval mindig nézem a tehetségkutatók selejtezőjét, mert állati jókat lehet rajta röhögni. Bár mostanra ugye már nem mutatnak meg boldog boldogtalant, sőt a bejutók nagy részét is kivágják, vagy akit mégis mutatnak, annak is lerövidítik a dalát. Persze a youtube-on szinte minden fellelhető.  Általában eddig nézem a műsorokat, aztán részemről nem izgat tovább. Néha persze becsúszik egy-egy sorozat, általában akkor, ha valaki nagyon tetszik. Aztán persze lankad a lelkesedésem, ha az illető kiesik. X-faktort még sosem néztem. Megasztárt is csak a régieket, Csillag születiket sem néztem még, csak ha épp be volt kapcsolva a tv.
Szóval néztem a selejtezőt, egy alkalommal asszem még Viktor is ottragadt a tv előtt, hogy velem együtt figyelje. Nekem van 2 befutóm, mindkettőért nagyon fogok izgulni. A youtube-on szerintem legalább 100 megnézés már hozzám tartozik, aki Ónodi Jánosra bökött. Jobban szeretem azt a verziót, amin a zsűri reakciója is látszik, mert tényleg annyira szórakoztató a srác és látszik, hogy nagyon élvezi minen zsűritag a produkcióját. Szóval egyszerűen zseniális szerintem a srác. Csak linket teszek ide, de komolyan mondom, hogy érdemes kattintani. Olyan fergetegesen hasít a hangja tök magasan, és mégsem lányos, vagy béna. Eszméletlen! Miatta napok óta csak énekelgetek itthon megint. Jó kedvem van tőle. Én is mindig énekelek, ha jó kedvem van. Onnan tudni, hogy nyomott vagyok, vagy feszült, vagy ideges, hogy nem énekelek. Mindenevőként főképp népdalokat, meg régi slágereket énekelek a gyerekeimnek, vagy a mesék betétdalait.
Még kislánykoromban nagyon kacérkodtam a gondolattal, hogy zenei szakközépbe megyek magánének szakra. Nagyon gyatra voltam szolfézsból, az elhatározás pedig kései volt. A lemaradást nem tudtam behozni. Aztán a színjátszó szakkörön bontogattam az énektudásom, egyetlen komolyabb kritikát Szinetár Miklóstól kaptam. Szóval ha egy jó tizessel fiatalabb lennék, akkor biztos elmennék sorbaállni, hogy hátha. Bár persze félnék a kritkától, hogy kislány, ez elég kicsi, kevés, sovány:-DD Úgyhogy inkább más irányba indulok a héten, majd írok erről is pár sort, ha bejön a dolog.

Nade addig szóljon helyettem egy hihetetlen hang:

http://www.youtube.com/watch?v=h921oml5fXE

A másik srác meg Viktor "protezsáltja". A gerebléyzős srác, Oláh Gergő. Talán páran már hallottak róla. Hát nekem is leesett az állam. Hihetetlen, hogy micsoda tehetsége van! Ki nem nézném belőle. Itt érdemes mindenképp megnézni a bemutatkozás egy részét. Értelmes srác, tudja, mit rontott el, mit akar stb. Eszméletlenül sajnáltam, hogy pont arra kérdezett rá Geszti, amiről nem akart beszélni. Na meg ilyen hangulatban elkezdeni énekelni... Látszik, hogy a zsűrinek még kedve sincs hozzá, unják, nem néznek ki belőle semmit, ásítoznak. Aztán jön a teljes meghökkenés! Nagyon-nagyon jó figyelni a zsűri fejét, ahogy a teljes érdektelenségből átcsapnak drukkerekké. Érdemes kattintani!

http://www.youtube.com/watch?v=Xc_Q9gUd-Pw

Én nekik fogok szurkolni! És csak miattuk nézni fogom az X-faktort:-DD

2012. szeptember 22., szombat

Ismét keretezett képek

Magam is meglepődtem azon, hogy mostanság milyen aktív vagyok a blogomon. Viktorom tegnap hozta el két képem a keretezőtől. A kannás RR még marad egy kis ideig, mert beszállítási gondjaik vannak, így a kívánt keret csak úgy egy hónap múlva lesz meg. Nekem nem sürgős, így mondtam, hogy várok. Ezt a kettőt viszont elhozta nekem az uram, és mindkettő nagyon-nagyon tetszik.

A kiscipőstől féltem, hogy túl rózsaszines és habos-babos lesz, de szerintem így még pont belefér. Imádom, hogy két kis ablakból áll, bár talán egy kicsit nagyobb közt kellett volna hagyni...
 
Ez a BBD minta eredetileg valami nagyon "régies" keretet keresett, aztán mutatta a keretezős csajszi ezt a piros-fekete keretet. Szerintem messze ez volt a legjobb befutó! Egyszerre modern és régi stílusú. Nagyon szeretem. Mindjárt kapom is a szögeket és felerősítem mindkét új képemet a falra.



2012. szeptember 21., péntek

Juci baba

Íme Marika legújabb babája, Juci. A névnapjára kapta a nagyszülőktől. A babát nagypapa találta Németországban egy piacon. Valami babagyűjtőé lehetett, mert több hasonló típusú baba ücsörgött a bódéban. Kimosta a nagyi a ruhát, kicsit letörölgették az alkatrészeit és hétfőn Marika már birtokba is vehette Juci babát.
A kezdeti lelkesedés után Marika persze a babát rögtön félretette, inkább csak a fonott szék érdekelte. Perceken belül már kipróbálhatta Tádé és Kisvakond is. Csak a baba nem ülhetett benne többet:-DD
Továbbra sem érdeklik Marikát a babát. Hátha a bölcsiben majd látja a többi lányt babázni és megszereti. Ha meg mégsem, hát akkor sincs baj. Én szívesen fésülgetem Juci babát:-DD Egyébként szerintem csodaszép!
Ja, legkisebbem a kép kedvéért hajlandó volt a baba mellé ülni. Az ölébe nem volt hajlandó venni:-D Ez az első látásra szerelem?!?!

2012. szeptember 20., csütörtök

Régi adósságom - kereteztettem

Na most aztán már tényleg elkerülhetetlen az új blogfelület használata. Ma automatice átállított engem is a rendszer a régiről, pedig azt már kentem vágtam, itt meg majd megint bénázhatok.

Lényeg, hogy itt voltak a szüleim három napig. Egyrészt azért hívtam őket, mert hiányoztak és én nem tudok menni Ajkára a sulis srácaim miatt. Másrészt hamarosan minden gyerekem "intézményfüggő" lesz és én meg megyek dolgozni. Ősziszünetem nem lesz, legközelebb talán karácsonykor mehetünk hosszabban valahova. Aztán a húgom novemberben fog szülni, így anyukám nagyrészt ott lesz lekötve, ami érthető és teljesen normális. Gondoltam ez az utolsó alkalom arra, hogy hozzám jöjjenek. Szóval felszerelkeztek ezer puszedlivel és megérkeztek hétfőn ebédre. Tegnap délután mentek el. Én párszor dobbantottam itthonról. Pl. kedd délelőtt voltam fogszabályzáson, ahol szép zöld színű gumikat kértem. Volt már piros, bordó, rózsaszín, lila és kék is:-DD Az egyik hatos fogam, amelyiken a gyűrű van, szerintem nem stimmelt, állatira mozgott, doktornő húzott is a fogszabályzón, hogy stabilan tartsa azt a fogat. Most meg olyan fura. Nem emlékszem ilyen érzésre a korábbi emlékeimből. Bár lehet, hogy akkor a középsulival és egyéb dolgaimmal úgy el voltam foglalva, hogy nem tudtam folyton figyelgetni a fogazatom:-DD Na mindegy, most végre épp csak mozog, csak hülye érzésem van tőle. Gondolom épp helyzetet változtat. A luk, amit eltűntetni hivatott a fogszabályzó, hát az valami hangyalépésben akar tünedezni. Lényegében nem nagyon látszik változás a 2 hónappal ezelőtti látványhoz képest. Doktornő szerint nagyon erős a fogágyam, nehéz mozgatni a fogakat. Vagy csak alacsony a fájdalomküszöböm, mert minden igazításnál úgy meghúzza a fogszim, hogy reklamálok, hogy ez sok, így általában enged rajta. Na lassanként haladunk, engem nem zavarnak a vasaim, majd kész lesz, ha kész lesz.
Fogszabályzás után elfutottam a keretezett képeimért. Nem lettek kész. Úgyhogy azokat majd egy másik bejegyzésben mutatom.
Amíg én elvoltam a magam kis ügyeivel, addig anyukám főzött és lekötötte a gyerekeket, apukám meg járt-kelt a lakásban a fúróval és a kalapáccsal. Egy év elteltével ugyanis vettem karnisokat és apukám lelkesen felfúrta őket. Csak a nappalira és a fiúk szobájára lesz majd sötétítő függöny. Csipkefüggöny nem lesz, mert egy csodaszép diófára néznek az ablakok, amire jó kikukucskálni. Szóval karnisok a helyükön, ha sikerül, akkor októberben veszek függönyt is. Aztán apa nekilátott felfúrni az ezer képemet. Kiürült egy hatalmas doboz, végre a falon vannak a tündérek, a gyerekhímzések, az ajándékok. Apukám pl. nagyon sokáig nézegette a Katától (Gobiboszka) kapott Marikás hardangeres babaköszöntőt, mert szerinte csodaszép és erre nem is emlékezett. Anyukám meg nézegette a Bluebell-t és mondta, hogy ő nagyon szeretne egy tündért ajándékba. Hímezzek neki egyet, aminek sárga, rózsaszín és piros árnyalatban pompázik a ruhája, olyan legyen, mintha virágszirmok lennének rajta és legyen légiesen kecses. Lényegében leírta a Mirabilia Petal Fairy-jét:-D

Szóval a falon vannak a legutóbbi képeim is. Mind megtalálta a helyét. Mutatom is őket, mert egyiket sem fotóztam még. Persze a fotók nem a legsikerültebbek, de nekem csak ilyet sikerült:-DD


Nagy büszkeségem e két kép együtt a nappali falán. (ennyire nem kontrasztos a sárga fallal, csak hát a fotó:():
Mirabilia SAL:
Az orosz hölgy:

Gyógynövényes SAL:

2012. szeptember 17., hétfő

Kis családunk Marikája

Idén ősszel is megünnepeltük a kisasszony névnapját. Próbáltuk kicsit csajosabbra venni az ajándékot, így Marika gyöngyöket kapott. Vettünk a korának megfelelő nagy fagyöngyöt és kisebbet is egy dobozkával. Mindkettőnek nagy sikere volt. És nem csak a csajszinál. 12-én este gyönygöt fűzött nálunk kicsi és nagy. Főképp azzal volt gond, hogy mindenki meg akarta tartani a kész nyakláncot, pedig a gyöngyök száma véges:-D Marika két napig a gyöngyeivel aludt és folyton fűzött. Ma már főzőcskézik is belőlük.

Marikáról pár szót. Igazi energiabomba. Idén nyáron megpróbálkoztunk a szobatisztasággal. Teljes kudarc a végeredmény. Még csak véletlenül sem pisilt bele a bilibe. Van wc fellépője is, az sem nyerte el a tetszését. Egyszerűen olyan, mintha a bugyi is pelus lenne. Persze zavarja, ha bepisil, de újra és újra megteszi. Végül meguntam és kinyilvánítottam, hogy Marika még nem érett meg a bilire. Majd valamikor máskor újra próbálkozom, bár tény és való, hogy a nyári időszak lett volna a legalkalmasabb időszak erre. Igazából asszem csak jó bulinak tartotta a bilin való ücsörgést, és nagyon tetszettek neki a bugyik (főleg a Hello Kitty-sek):-DDMég egy teljes hetet lesz itthon, aztán jövő héten szerdán kezdjük a bölcsis beszoktatást. Remélem ügyesen vesszük majd mindketten az akadályt.
Kedvenc meséje most a Micimackó. És végre-végre énekel a csajszim. Mindent akar nótázni! Édesen halandzsázza a szöveget.

2012. szeptember 16., vasárnap

Idén is állatkerteztünk

Mondhatni szinte már hagyomány családunkban, hogy ősszel ellátogatunk az állatkertbe. Múlt hétvégére esett épp a tetrapak nap az állatkertben, vagyis 1 gyerekbelépőhőz 10 dobozt kell vinni. Mi vittünk 30 tejesdobozt és 3 gyerekünk ingyen mehetett be. Marikát csaló módon eladtuk 2 éven alulinak, de végeredményben pár hónapja töltötte csak be a 2 évet. Amit megspóroltunk a belépőn persze odabenn elvertük, mert volt kürtőskalácsozás, fagyizás, kávézás, sőt kivételesen olyan golyós jégkrémet is kaptak a fiúk. A belépéskor egy gyors családi fotót készítettem:Idén együtt állatkerteztünk Mariannal, Attilával és a fiúkkal. Mivel hárman is fényképfelelősök voltunk a családból, így egy közös fotó sem készült természetesen, de néztem a képeket és véletlenül az egyiken épp hátulról fotózva Kolos és Botond, meg Mariann pink pólója (a fotót Karesz készítette).
Mutatom is:Szóval főképp Karcsi fotózott, így születhettek meg az alábbi képek:Aztán néha apa is elkapta a gépet, ekkor születtek a következő állatfotók (pár azért tőlem származik):És ha épp nekem került a kezembe a gép, akkor én persze a családot fotóztam (Matyi nem pózolt):Őszintén szólva még egyszer sem láttam amolyan saját verziómban az állatkertet. Egyszer jó lenne úgy végignézni, hogy közben nincs sírás, nyavajgás, rohangálás, valamelyik gyerek keresése. Még Matyi is nyavajgott egy sort, mert ő a nagysziklára akart felmászni, meg a nem tudom melyik házba bemenni, ami a park végén volt. Végül megígértem neki, hogy lesz egy olyan hétvége, amikor csak őt és Mikit viszem el majd állatkertezni és úgy nézünk végig mindent, ahogy a nagyok szeretnék. És akkor majd jut idő mindenre, mert ők persze a pókokat is megnéznék meg az olyan dolgokat, amik a kicsiket halálra untatnák.

Mi elég rendesen kipurcantunk az állatkertezésben. Végülis majdnem nyitásra mentünk és délután négy körül jöttünk ki a kapunk. Mint utólag megtudtam Mariann és Attila is rendesen elfáradt, náluk is már csak diszkrét punnyadás volt a késő délutáni, esti program.
Beszélgettünk amennyit a gyerekek mellett lehetett. Irigykedve néztük, ahogy ők tök nyugisan egy padon ücsörögve megették a szendvicseket, mi meg Viktorral felváltva rohangáltunk Marika után, mint pók a falon. Na sebaj, két év múlva mi nézzük majd őket:-DD
Kaptam egy nyomtatott Yvette Jordan mintát. Talán még idén nekilátok. Szívem szerint persze azonnal nekiesnék, de mivel vagy még 6 másik mintával így vagyok, így koncentrálok az épp félbehagyottakra:-D

Ja, még egy jóhír. Karcsi csinált rólam egy csomó képet. Csíz üvöltéssel megállt előttem, én meg engedelmeskedtem. Rendkívül változatos képek születtek:Vasárnap este pedig Halász Gáborral és családjával mentünk ki a budafoki borfesztiválra. Jó nagy sétát tettünk, a gyerekekkel az összes gyerekjátékot végignéztük. Vettünk is pár vásárfiát, csak bort felejtettünk el inni. Itthon bepótoltuk! Hát nem könnyű ikrekkel boldogulni. Összeteszem mindkét kezem, hogy nem lettek ikreim, mert bár ha felnőnek talán annyira nem macerás, de kis korban eszméletlen meló lehet! Őszintén remélem, hogy sikerül majd más közös családi programot is összehozni Gáborékkal még idén. Bár Marika kezdi a bölcsit, azzal együtt megnövekszik a betegségszám majd a családban. Most is van épp két bennlakóm. Jövő héten hétfőn még marad a Miki, Karcsi meg majd akkor megy oviba, ha már nem taknyol ezerrel.

Szülőiket túléltem. Többre nem megyek. Sajnálom, de ez nem olyan könnyen megoldható program.

2012. szeptember 4., kedd

A nagyok

Igaz, hogy ez egy múlt heti történet, de akkor írok még pár szót arról is, hogy elkezdődött a suli. Mindkét fiam ünneplőben vonult el hétfő reggel. Mit mondjak, nem volt egyszerű az indulás, de azért csak összejött. A szombati napot a táska rendezésére, a cuccok rendszerezésére szántuk. Múlt héten beszereztük az ünneplő ruhát Matyinak, mert ő mindent kinőtt. Miki örökölte Matykóm ingét, de a nadrág még túl nagy volt rá. Hát maradt egy fekete valamiféle farmerutánzat. Belepréselték a lábukat az enyhén kinőtt cipőkbe és már mehettek is:-D Persze mindketten vittek váltócuccot, úgyhogy az évnyitó után máris átöltözhettek. Mikinek ebben még nincs akkora rutinja, ugyanis a fekete cipője talpát szépen az összehajtott fehér ing tetejébe helyezte. Moshatom megint a fehér inget. Matyié diszkréten gombócba volt gyűrve, úgyhogy bár nem koszos, mehet az is egy kört a gépben:-DD De őszintén szólva nem is nagyon számítottam másra.

Az első nap után Matyi lelkesen, Miki nyomottan ért haza. Már megint az van, mint tavaly. Matyi csacsog, ezer sztorit mesél, Miki meg hallgat. Kisebbik fiam elég nehezen rázódik bele az új kerékvágásba. Elment a legjobb barátja Tunéziába családostul. Ráadásul a másik legjobb barátja meg jövőre utazik Norvégiába. Ezt el sem mondtam neki, remélem Zsigmond sem fogja túl hamar elmesélni Mikinek, mert ő aztán tényleg jó nehezen teszi túl magát az ilyen dolgokon. A nyáron igyekeztem is meghívni azt a kis barátját hozzánk többször is, aki a szeptembert már Tunéziában kezdte. Apa olajfúró, annyit éltek külön a házastársak, hogy az idei évet már együtt akarták tölteni. Érthető. Nem tudom mennyit bír ki egy távkapcsolat, de jót egy házasságnak sem tesz.

Sajnos Balázs haverról nem készítettem képet, viszont múlt héten itt volt Miki két nagy haverja, Anti és Zsigmond, őket mindenképp lencsevégre kaptam. (balról jobbra: Zsigmond, Anti és Miki)Antit most hívtuk először, Zsigmond már aludt is nálunk régebben. A srácok jól érezték magukat.

Az egész onnan indult, hogy elég vacak hangulatban telt az utolsó hét. Nameg a nyár sem volt olyan fergeteges móka barátok híján. Volt olyan nap, mikor 5 családot hívtam fel, hogy jöjjenek át játszani, de mindenki nyaralt. Mi sem ültünk itthon sokat, de nem tódultak a meghívások és amennyire lehetett próbáltam lekötni a bandát, csak hát mindig kiderül, hogy a 2 éves és a 11 éves nem ugyanazon dolgok iránt érdeklődik:-DDD Szóval legjobb a kishaverok áthívása játékra. Így aztán amolyan suli előtti bemelegítésképp mondtam, hogy szerdán legyen kisbarátdömpinges nap. Kedd estére ottalvósra meg is hívtuk Matyi két barátját Lackót és Danit. Sajnos Dani is másik suliba jár idén ősztől. Na őt aztán tényleg sajnálom, mert az az igazán jólnevelt és nagyon korrekt kissrác, aki jó lett volna még Matyi közelében pár évig.
Na ilyenek voltak kedden este a nagyok (balról jobbra: Lackó, Dani, Matyi):Szerda reggel sajnos Lackónak (Matyihaver) sietnie kellett haza. Viszont helyette érkezett Zsigmond (Mikihaver) kora reggel. Anyukája nagyon örült a meghívásnak, pont egy másik fiát is vitte kishaverokhoz (4 fia van). Munka előtt letette Zsigát, meló után felvette. Otthon a legnagyobb gyerek vigyázott náluk egész nyáron a többire, ha épp nem táborban voltak. Még szerencse, hogy nem az az átlagos kiskamasz a legnagyobb, hanem szeret vegyülni a tesóival. Miki másik kishaverja, Anti ebéd után csatlakozott be a bandába.

Matykóm másik haverja Dani szerencsére maradhatott még játszani szerdán is. Mivel anyukája az ikertesóját nem tudta hova tenni, így reggel befutott még Gréti is. Viszont gondoltam, hogy Grétinek ennyi fiú között nem lesz túl izgi a móka, ezért meghívtam egy másik kislány osztálytársat, Bogit is. Így a legnagyobb forgalom akkor volt, mikor egyszerre 10 gyerek játszott nálunk:-D Nade ez rövid időszak volt, mert Bogi anyukája jött a kislányért és hozta még a kistesót is. Viszont pont itt volt már az ikrek anyukája is, így aztán hárman anyukák leültünk kávézni, szörpözni és dumáltunk. Érdekes volt meghallgatni a lányos pletykákat a suliból. Egész másképp értékeltek jópár gyereket, mint én az alapján, amit Matyi mesélt el nekem. Pletykáltunk, a srácaink játszottak, és én meg állati jól éreztem magam. Tőlem tényleg jöhetne hozzánk egy csomó gyerek játszani, csak én is találkozzam más anyukákkal. Igaz estére úgy kidőltem mint a nagyalföld, pedig semmit sem kellett csinálnom, csak etetni és itatni a bandát. Ja, meg figyelni, hogy sehol se legyen semmi gikszer:-D

Suli. Ovi. Bölcsi. Az idei őszünk nagyrészt erről fog szólni. Megindultak a szülői értekezletek, óraegyeztetések. Na nekem ezeket a legnehezebb leszervezni. Felfogadtam néninek a fiúk nyugdíjas óvónénijét. Szeretem Erzsi nénit, végülis laza 6 évig vitte a srácaim az oviban, így aztán régi ismerősként jön hozzánk vigyázni majd a srácokra betegség vagy bármi elfoglaltságom miatt. A nyugdíjas ajándéka a kollégáktól egy wellnessezés volt. Persze pont akkorra esik, amikor a nagyok szülőije lesz, így Viktornak korán el kell majd jönnie a melóhelyről. Ma viszont tud jönni Erzsi néni, én meg megyek Marika bölcsis szülőijére. Remélem a címmizériám nem fog szóbakerülni...
Matyinak idén a zenén kívül csak két elfoglaltságot engedünk. Valami sport (röplabdát választotta) és cserkészet a legjobb barátjával. Ez utóbbi péntek esténként lesz majd.
Miki idén indul a szolfézzsal és a focisulit kérte mellé egyéb elfoglaltság címen.
Karcsi is focizni fog majd járni.
Anya úszni és havonta egyszer masszíroztatni.
Többiekről nem tudok nyilatkozni:-DD

2012. szeptember 3., hétfő

Kannás RR készen!!!

Nem gondoltam volna, hogy ezt a bejegyzést valaha is elkészítem:-D De itt van végre, és örömmel jelentem, hogy ma elkészítettem az utolsó kannán is a kontúrt, így az almás kanna is teljes pompájában virít az RR kendőmön.
Hosszú és lassú RR volt ez a kannás. Lelkesen vágtunk bele anno, elég nagy cívódással és kedvetlenséggel végződött. Én úgy kaptam vissza a kendőm, hogy nem is hímzett rá mindenki, így összesen 3 kannát hímezhettem meg rá. Az almás kanna alá már nem is a nevemet írtam, hanem inkább az évszámokat. 2008 nyarán (júliusban) még Zalacsányban hímezgettem meg a keretet és a dinnyés kannát. Az utolsó darab pedig most, 2012. szeptemberében készült el.
Köszönöm a közreműködést: Áginak, Brunyinak, Dorottyának, Évinek, Gálmarcsinak, Iszitnek, Mariannak, Suzinak, Valikaának.
Mutatom még egyszer a kész kannákat: